Kiesett hát csapatom a Baltimore Ravens az NFL rájátszásból az éjjel, megverte a Tennesse Titans. Erről lesz pár gondolat, meg másról is, a Denver Broncosról.
Az történt amitől tartott az ember.
Hiába volt az egész alapszakaszon a remek lehengerlő Offense, Defense, Special egységek, győzelem sok-sok ponttal. A többhetes pihenő, a túltolt hype, elbizakodottság megkérte az árát. Elfelejtődött az ősi mondás, a rájátszás az egy új bajnoki évad, így kellene nekiállni. A lelkesedés most az a másik félnél, a Tennesse Titansnál volt.
Akikről meg kell említeni, hogy az ő évaduk is a megvalósult legendák története azért. Év közben lecserélték a kezdő irányítót, a drafton szerzett reménységből bukássá vált Mariotáról, a Miami Dolphins kezdő QBjeként már megbukott, itt tartalék Ryan Tannehillre. És mi lett ebből, megtáltosodott a csapat, győzelem, esélyesség hangulat, felpörgés az alapszakasz második felére.
Szóval, véget ért a remek szezon, oly sok év bukdácsolása után. Lamar Jackson remekelt, megtanult dobni, éspedig jól, hiába volt a sok gúnyolódás, és rasszista benyögés a csak futni tudó, futóként, RB-ként alkalmazandó játékosról. Én úgy érzem, ő érdemli meg a legtöbb dicséretet, mert szerintem az ő érdeme ez, hogy ilyen remek alapszakaszt kaptunk.
És nem az edzőké. Akik azért ugyanazok maradtak, mint akik az előző években voltak, és hát bizony azt azért nekik köszönhetjük, hogy nem tudtak mit kezdeni az akkor állománnyal. Év közben jöttek a hírek, hogy hány veterán megy el máshova sok pénzért meg próbálják dobni tanítani Lamart mert azt nem tud, meg hasonlók, szóval süllyedő hajó parancsnokainak tűntek. Aztán kezdődött ez az évad, és Lamar Jacksonról kiderült hogy remekül dob, játszik, magával ragadta a lelkesedés a csapatot, máshova szerződött veteránok, nem találva meg számításukat, visszajöttek volna.
Szerintem ez a remekelés inkább a 8-as számú játékos remek képességeinek köszönhető, mint az eddigi évek edzőinek. Isteni csoda hogy a kezükbe került ez a játékos, és megmentett őket egy komoly kirúgási hullámtól, mert tavaly ilyet is vártak, egész komolyan.
És megúszták, az idei évnek köszönhetően.
És ha már béna előző évek, csapnivaló edzők, akkor jöjjön a Denver Broncos. Annál is inkább, mert ide szerződött át a 2012-es Superbowl győztese, Joe Flacco. És ha miatta (részben) lettem Ravens fan, akkor már a Broncos évadát is figyeltem, mi sikerül. Nos semmi. Arra kellett egy idő után rájönnöm, hogy Denver a csöbör ahová a vödörből került át Joe Flacco. Olvasgatva a fórumokat, ott fenn a hegyekben évek óta nem bírnak egyről a kettőre jutni, a szurkolók pedig igen flusztráltak, hiába volt ott egy vezetőedző csere. A 2019 október 18.-i Kansas City Chiefs elleni vereség után pedig már magamban bocsánatot kértem, Harbaugh és Martindale edzőktől azért mert őket szidtam korábban, ütős Offense-t kialakítani képteleneknek, akik nem a QBhez alakítják a taktikát, hanem fordítva. Azt amit a Denver vezetése művelt, illetve nem művelt, ahhoz képest a Ravens edzőinek előző évi töketlenkedései, semmittevése alapos és figyelmes edzői munkának látszott. A Denver O-Line-ja inkább NO-Line volt, ott sem voltak a pályán, mert 9-szer engedték zsákolni irányítójukat, Joe Flacco-t. Akinek nem csoda hogy mostanára elege lett, és nem akarta itt is, elvinni a balhét, meccs után szerintem jogosan akadt ki Vic Fangio-ra. És mehetett is IR-re. Jobbulást és kitartást Joe !
Ennyi volt az évad Baltimore Ravensként.
Kinek is szurkoljon így az ember, ha csapata kiesett?
Nos én bevallom, bizony a Tennesse Titans Superbowl győzelmének örülnék. Fura mi? Ő ejtettek ki minket, mégis.
Nem azért persze mert minket kiejtettek, de a New England Patriotsért azért igen (bocs Pats fanok, ez van) Más továbbjutó/esélyes csapat nem szimpatikus, ha már mi nem, akkor legyen, a kis, utolsó, nagyot játszó underdog.
Utolsó kommentek