Orosz filmek, csak szépen, sorjában. Ráadásul időutazás is, ami szintén e blog egyik fő témája ugye. Az Iván cárt gyerekkoromban láttam, egy csomó jelenet maradt meg bennem, mint remek vígjátékra emlékszem. Aztán, ahogy lehetőség adódott, már felnőttként is megnéztem. És nem csalódtam, tényleg jó kis vígjáték, ahhoz képest hogy mi volt az alapmű amiből dolgoztak. Részletezés, történetismertetés következik...

Maga a sztoriról annyit ír a wikipedia, hogy egy Bulgakov mű, Iván a Rettenetes, az alapja. Ezt nem részletezi nagyon melyik, miről szól. De tudva hogy Bulgakov igen kritikus volt a korabeli Szovjetunió rendszerével szemben, sok műve cenzúrázott vagy betiltott lett, azért sejthető az eredeti történet miről szólhat. Nos ebből vígjátékot csináltak.

Szépen kezdődik, régi szláv iniciálékkal egészítik ki a stáblistát. A középkori jelenetekbe is beleadtak mindent, jelmezek, kellékek épületek szépek, hitelesek. Ami viszont negatívum, a trükkök, eltüntetések nagyon gyengén vannak megcsinálva. Van pár jelenet amiben dalra fakadnak percekig, ezeket legalább feliratozni illett volna. A mellékszereplők, főleg a középkorban, kissé túljátsszák a komédiázást. Van benne néhol úgynevezett negyedik fal is, amikor a szereplő kiszól a nézőknek.

A film alapsztorija, a 1972-edik év brezsnyevi Moszkvájában éldegél a lúzer feltaláló Sura, akit épp elhagyott szépséges filmszínész felesége, Zina. De Sura másik fő bánata az hogy a találmánya, az időgép lecsapja a 10 emeletes panel összes biztosítékát, ami miatt a kíváncsiskodó gondnok (mert milyen is legyen egy társasház közös képviselője Kelet-Európában, ha nem mindent tudni akaró?) Bunsa kezd okoskodni. Sura nagyon elvarázsolt, nem érti mit problémázik ez áramkimaradásokkal. Ugyanakkor lelkesen kezd magyarázni a - szomszéd lakását épp ki rabló, és véletlenül átsodródó – Zsorzsnak a találmányáról. Zsorzsot az eltüntethető falak érdeklik persze.

Amik csak a Hanyatló Nyugatról szerezhetők be...

A folytatás sejthető. Zsorzs és Bunsa esik vissza 400 évet, és ragad IV. Iván (oroszoknál Groznij/Hatalmas, mindenhol máshol Rettegett) udvarában. Iván cár meg átesik a moszkvai panelbe. Innentől főleg szituációs komédia az egész, ki hogy boldogul a XVI. illetve XX. században.

Pár konkrétabb dolog következik. Az olvasást át lehet ugrani, de a képek azért beszédesek lehetnek. 

SPOILER ON.

Zsorzs és Bunsa eleinte kergetőznek az őrséggel, majd a dörzsölt betörő veszi át az irányítást. Azért ez sem megy könnyen, korlátozottak a történelmi ismereteik. És hát egyikük sem tud igazán megszabadulni valódi énjétől, Bunsa a fontoskodástól, Zsorzs az enyves kéztől. Azért kirobbantanak egykét háborút, okoznak diplomáciai botrányt és fellázítják maguk ellen az addig hű hadseregeket.

Golyóstollal az ukázt...

Iván cárnak nagyobb szerencséje lesz, eleinte. Ő is kergetőzik egyet a folyosókon, és betyárkodik a lifttel, de hamar átesik a sokkon, Sura megérteti vele mi is történt, és elsírja neki bánatát. Mi több, a cárnak még tetszik is amit az erkélyről lát, a Hatalmas Moszkva. Hallgat Viszockijt, és az is tetszik neki. Aztán amikor Sura elindul hogy szerezzen egy kütyüt a gépéhez, (egy alabárd tönkretette) már jönnek a gondok. A szépséges Zina hazajönne férjéhez, a cárt találja otthon. És oly áhítattal köszönti az uralkodót, hogy az inkább a házasságában igazságot tesz. Jön Bunsa harsány piás felesége férjét keresni, majd jön a kipakolt szomszéd is, értékeit keresni.

Végül mindenki oda jut a hová való, ki a cári palotába, ki a bolondokházába, ki a rendőrségre.

Ami felnőttként feltűnt az újranézés során, az az hogy mennyire nincs a film XX. századi jeleneteiben semmi szovjet, semmi ideológiás, semmi puritán, hogy így mondjam. Ugyan elvtársnak és polgártársnak szólítgatják egymást de ennyi. Vannak benne összefirkált házfalak és folyosók. A karakterek pedig. Bájgúnár filmrendező aki szereposztó dácsában oszt szerepet. És ahol megfelelni akar a férjes híres színésznő, és a kezdő kis naiva is. Sötét képű kaukázusi nepper, aki a mindenhol máshol hiányzó alkatrészt azonnal be tudja szerezni. A nyugati cuccokat hajszoló szomszéd. A fontoskodó gondnokot, és harsány feleségét említettem már. Ami szintén feltűnt, a hanyatló nyugat kívánatos termékei mennyire előtérbe vannak helyezve. Plusz hogy mennyire magasztalják IV. Ivánt.

Mintha a Generation 'P egyik reklámfilmje lenne..

Társadalomkritikát nem találni benne. Legközelebb még az a jelenet van ehhez  amikor a cárt kihallgatják a rendőrök. És ahogyan mind a ketten királyi többest beszélnek..

Rendőrök - " Na és hogy hívnak minket, és mi a foglalkozásunk? "

Cár - " Mi, IV. Iván, minden oroszok cárja vagyunk..", 

De micsoda különbség....

SPOLIER OFF

Szóval, nagyon el tudom képzelni hogy egy nem szovjet ideológiát választott Oroszországban játszódik a történet, de maradva Kelet-Európában. Kispolgári komédiát élvezhetünk, ha el tudunk tekinteni attól, hogy tulajdonképpen korának Sztálinjával kedélyeskednek.