Nagy kedvenc ifjabb korunkból. Főleg a Sógun ugrik be sokaknak, abból is csak a TV sorozat (volt szerencsém anno ezt a hogyvolt-on megírni ). Készült film a Tajpanból is, és kevésbé ismert talán, hogy a Nemes Ház is TV sorozatosítva lett. Írkálok ezekről is, mert kiderítettem jó néhány érdekeset mind a filmekről, mind a könyvekről.
A történetek közt több száz év különbség is van, változó korokban játszódik mindegyik. Ami régen nagyhatalom volt, az a következőben gyenge. A Sors forgandó, és a Történelem megismétli önmagát.. A régi időkben elkövetett hibákat vagy megismétli az ember, vagy tanul belőlük.
Semmi misztifikáció, semmi ostoba ál-buddhista ál- taoista filozófiával. Itt eltérő civilizációk képviselői találkoztak, és más értékrendek álltak szemben egymással. Ki erre helyezett hangsúlyt ki arra. Busido szemben az egyéni boldogulással, katolikus a protestánssal, helyi hadúr az erős központi hatalommal, brit jogrend, a mandzsu- kínaival, portugálok az angolokkal, angolok a franciákkal. Ütköznek ezek az eltérő álláspontok, köszönhetően a sok szereplőnek, és nézőpontkaraktereknek.
James Clawellnek volt alkalma ezt megtapasztalni, átérezni. A Brit Birodalom csúcskorában született és nevelkedett, katonatiszt volt, hogy aztán ezt megtörje a II.VH majdnem-veresége. Egy nagyon új világrendben kellett feltalálnia magát, alkalmazkodnia. Nos úgy tűnik neki sikerült. Mint japán hadifogolytábor túlélőjének volt jogalapja hogy keményen ítéljen meg japánokat, mégis megértő. De nem esett át a ló másik oldalára sem, hogy teljesen én ön ostorozóan elítélje az európaiakat. Nála vannak árnyalatok bőséggel, nem csak fehér szín van és fekete. Úgy általában elmondható, Clawell szemlélete nyitott és humanista volt, már 50 éve is.
Hogy is kezdődött mindez? James Clawell már amerikai állampolgár volt és aránylag sikeres forgatókönyvíró+rendező, (részben az ő műve A Nagy Szökés forgatókönyve) amikor is megírta 1962-ben saját tapasztalatain alapuló Patkánykirályt. A szingapuri Changi fogolytáborban játszódó könyv bestseller lett, jó pénzt hozott a konyhára, később 1965-ben meg is filmesítették. Clawell így kivett egy évet, és Hongkongba ment egy évre anyagot és élményeket gyűjteni. Nos remekül sikerült év lett ez, és jó néhány remek könyvben állított emléket Ázsia és Európa, Kelet és Nyugat találkozásának, összekapcsolódásának. Hogyan hat egymásra a kettő találkozása, és együttélése? Ezt egy amerikai születésű, kínai származású színész barátjának Benson Fongnak az ösztönzésére kezdte jobban megfigyelni, kutatni. Fongot ugyanis nagyon foglalkoztatta hogy mi belőle a kelet és mi a nyugati.
Bírálói azt vetették szemére leginkább, hogy a valós történelmi személyeket, valós eseményeket más néven, szétválasztva, összegyúrva, időben és térben kicsit áthelyezte. Ilyen módon a tapasztalatlan olvasó azt hiheti, hogy ez a Történelem, ezeken a neveken. Van az a legenda hogy amikor a Sógunt Japánban bemutatták, az akkor amerikai nagykövet előbb a TVben mondott pár mondatot a nézőknek, hogy bocsánatukat kéri a történelem hamisításért..
De Clawell nem történelemkönyvet írt ő, hanem szórakoztató irodalmat. Ahogyan a Sógun egyik magyar kiadásának utószavában jól megfogalmazták, a Történelem csontvázát meghagyta, erre pakolt fel színes történeteket, mint inakat és húst. Viszont éppen ez, a valós eseményekhez nagy vonalakban ragaszkodás, az, ami messze kiemeli szerintem Clavell műveit a sok hasonló, százszámra megjelenő férckönyv közül.
Azért van a sok történelmi hivatkozás és alap mellett legenda és mítosz is. Ez adja még ennek a regényfolyamnak a másik nagy varázsát Ami az egyikben csupán megkezdett terv, az a következőkben már megvalósult, sőt idejétmúlt. A fő szereplők, pedig mitikus, már félisteni ősökké növekedtek az utókor szemében. Egy ősi, több száz éves titok, vagy fogadalom új irányba terelheti az utódok életét cselekedeteit.
A folytatásokban ezeket a könyveit párosítva írkálok némi saját elméletet, ismertetést (természetesen kitakarva) és pár érdekes felfedezést és magyarázatot magukról a történetek háttereiről.
A második rész a Tajpan és a Nemes Ház lesz, a kínai történetek.
A harmadikban a Sógunról és Gajdzsinról írkálok, a japán történetek.
A negyedik befejező a Patkánykirály lesz, és a Forgószél, amelyek a Fehérember megaláztatik Keleten.- történetek.
Utolsó kommentek