Teljes neve Jakob Mihajlovics Szvet (1911-1987) Az internet igen szűkmarkúan tájékoztat róla, se egy wikipedia szócikk, akármilyen nyelven, se egy saját honlap. Az orosz nyelvű neten is csak egy rövidke írást találni róla. Pedig megérdemelné, az egyik legjobb Kolumbusz könyv szerzője, gyerekkorom nagy kedvence.
Kezdjük azzal, a könyv alig 400 oldal, de megvan benne minden amit egy jó történelmi ismertető könyvtől elvárok.
Korrajz, korabeli szokások, hiedelmek, gondolkodás felvázolása. Mindez tökéletesen megvan a lábjegyzetekkel, hivatkozásokkal is bőven ellátott műben.
Kezdve Kolumbusz születésének kérdéstől, hol született, milyen családba. Szerzőnk elég röviden, de lényegre törően felvázolja a lehetőségeket, ismerteti a vetélkedések érveit, gyorsan kizárja őket, indoklást sem mulasztva el. Így jutunk el Genovának a szárazföld felőli kapujához, egy vidékről beköltözött takácscsaládhoz.
De ugyanilyen gyorsan, de határozottan vázolja fel a korabeli földrajztudomány állását is. Nem, már akkoriban sem úgy gondolták a tudósok, hogy a Föld lapos.. Jó levezetéseket és kizárásokat kapunk akkor is amikor az kerül terítékre, a Nyugat felé hajózás vajon mikor és hogyan alakult ki Kolumbusz fejében? Az északi viking legenda vagy titok kizárva, már előre szólok. Megismerhetjük a korabeli Kasztília és Aragónia hatalmi rendszereit, királynőjük és királyuk személyiségét, tanácsadóikat, lehetőségeiket. És még csak most száll hajóra végre hősünk.
De nemcsak a korabeli viszonyokat ismerteti Jakob Szvet, hanem részletesen tájékoztat, az azóta eltelt 450 év Kolumbusz kutatóinak vitáiról is. Hamisításokról, mert voltak ilyenek is. Bevallom számomra ez volt az egyik legérdekesebb, hányan és hányféle indokkal akarták átírni a történetet. Érdekes volt, de magyarként nem meglepő az ilyen szándék.
Meglepetés. Hiába hetvenes években írt, szovjet tudós, hetvenes években kiadott könyve, sehol sincsen ideológiai lóláb, nincs vörös farok. Szvet ugyanolyan tisztelettel ismer el amerikai kutató elméleteit, mint ahogy utasítja el szovjet honfitársáét.
Persze ha inkvizíció kerül szóba, vagy az indiánok későbbi sorsa, ott nem marad el természetesen az elítélő megjegyzés, sajnálkozás. De ez nem szovjetideológia függő, minden jóérzésű, ép etikával rendelkező ember elítélné ezeket.
És ami döntő érv a könyv ajánlásához, olvasmányos, hangvétele mesélő, mondhatni kedélyes. Nem nélkülöz némi humort sem . „ A kihallgatásokat pénteki napon tartották. Vannak hetek melyekben hét péntek is van, de a királyi táborban csak minden hetedik hétre esett egy péntek.” Iróniával jó viszonyban álló embernek jólesik olvasni.
Utolsó kommentek