A kínai történetek, ahogy Clawellnél ez már szokásos, valójában évtizedekre és évszázadokra visszanyúló történetek. Könyvei közül ezek a legjobban összefüggők, a Tajpanban megismertek a Nemes Házban folytatódnak, persze már főként eltorzulva, legendaként, senki sem ismeri valójában mi is történt 1841-ben (vagy akár korábban is). A Tajpan a rövidebb és talán az ismertebb is, de a továbbiakban azért kitakarom a közvetlen spoilereket. Hátha valaki nem ismeri, de érdekli. A Nemes Házzal nehezebb a helyzet, hatalmas regény, 1200 oldal lett. Megtudható mi lett a Sógun, a Tajpan, a Gajdzsin, és a Patkánykirály szereplőivel. Elárulok néhány dolgot kedvcsinálónak, megírom mit derítettem ki a valódi hongkong-i történésekről, de a komoly dolgokat azt kitakarom: Aki akarja elolvashatja, a teljes Nemes Ház sztorija ettől még nem lesz lelőve, érdemes beszerezni. És szó esik majd a filmről/sorozatról is...
Kezdődött minden 1841 január 20-án amikor is egy Kínával kötött egyezmény alapján brit kolónia lett Hongkong szigete. Persze korábban kezdődött mindez, már az 1700-as években, amikor Európa és Britannia kezdett megőrülni a kínai teáért, de azért csak ezüstöt fogadott el a császár, a maga végtelen bölcsességében. Ezüst pedig egyre kevesebb volt Európában, így fajultak el a dolgok, egészen az ópiumcsempészetig, és az ópiumháborúkig.
Maga az ópiumkereskedelem, vagy inkább megengedett csempészés, sok britnek is csípte ám a szemét. Tábornokok, admirálisok, politikusok morogtak már akkor is ellene. Tisztában voltak vele, hogy erkölcstelen, etikátlan, de addigra olyan ördögi kör alakult ki a Kínával folytatott kereskedelemben, hogy az érte kapott tea és adója volt az egyetlen megbízható bevétel, ami fenntartotta az országot.
Clawell nem minősíti ezeket az ópiumkereskedőket. Ábrázolásuk olyan, amilyen, emberek emberi vágyakkal, hibákkal, és etikával, értékrenddel. Talán annyi hogy azért átlagon felüli vállalkozókedv és kockáztatási vágy, na meg szervezőképesség jellemezte őket. Ha van ahol kissé elveti Clawell a sulykot akkor itt, a korlátlan szabad-kereskedelem és egyéni boldogulási, vagy szerzési képesség túlzott idealizálásában.
Ilyen maga a főszereplő is, Dirk Lochlin Stuarn, a Tajpan, a Nemes Ház kereskedőcég feje, herceg, meg kalóz, meg minden. Nagyon alulról kezdte. Skót földbérlő családját, saját skót földesuruk üldözte el évszázados földjükről városba nyomorogni. Sok ilyen történt Skóciában akkoriban, sokan kaptak így nem kért kezdőlökést ahhoz, hogy az egyre táguló Brit Birodalom adta lehetőségeket legyenek kénytelenek kihasználni. És sokan ki is használták, sikeremberek lettek, sokra vitték skótok tízezrei. katonai, diplomáciai, kereskedelmi téren. Igaz, ez utóbbiba a szégyenteljes ópium és rabszolga-kereskedés is értendő, ezekben is sok skót vett részt, tett szert busás haszonra. Majd hazaköltözött Skóciába, tiszteletreméltó polgárként élve tovább, Walter Scottot, és Robert Burns-t olvasgatva és panaszkodva, hogy milyen szörnyű is, hogy Anglia igája alatt élnek.
Hongkong és a Victoria öböl 1860 körül.
Ilyen kis kényszer-hajósinasból küzdötte fel magát Stuarn is, a legelső Kína-járó kereskedővé. És ha már a csúcson van, nem elégszik meg azzal hogy a leggazdagabb és hatalmasabb. Neki nagyobb víziója van (mégpedig az hogy az elzárkózó Kína kapuját bedöntve a világban üdvözítő brit szokásokra tanítsa meg mint a 300 millió kínait. Mert sejtése szerint Kína egyszer megint előlép a Világba, és akkor jó volna ha azt a civilizált brit módon tenné meg. Ennek segít be az orosz távol-keleti titkos tervek és észak-amerikai terjeszkedés megállításával is. Szép kihívás, férfimunka, de még saját rokonai és társai sem mind gondolják úgy hogy okos ötlet ez. Vannak ugyan missziós iskolák ahol kiválasztott kínai fiúk tanulják az angolt és a szokásokat, de egy hajóra engedni, és kiképezni kínaiakat már veszedelmes dolog mindenki szerint. ) Az elfogadott maximum az a kínai szeretők és szolgák alkalmazása, más nem.
Szemben velük pedig az öreg és ravasz kínai Zsin-Kua, aki (akár saját országa katonai vereségét is elősegíti, ahhoz hogy tervei szerint civilizálják a kínaiak a nyugati barbárokat. Na meg közben jövedelmezőn kereskedjenek velük. Hogy felemeljék őket a Fénybe, de azért a Mennyei Közép Birodalma alá. Ennek a tervnek első lépése hogy szeretőiken keresztül befolyásolják, és szolgáikon keresztül kémlelik a kereskedőket. Titkos társaságokat alapítgatnak, amelyek évszázados célja hogy elűzze a hódító mandzsu császárokat és újra han-kínai császáruk legyen. De mivel drága mulatság a felszabadulás, minden kínainak kell ebbe némi adót fizetnie, akár akarja, akár nem. ) Hisz a cél az szent.
Szóval már az első naptól tart a küzdelem Keletnek vagy Nyugatnak sikerül jobban befolyásolnia a másik felet.
A régi Hongkongról nem találtam jobb térképet. De ezen a blogon, még van egypár, és sok egyéb érdekesség is Földgolyónak erről a különleges helyéről.
Clawell valós történelmi személyekről mintázta könyvének hőseit. Az elég közismert hogy Dirk Stuarn eredetijei a (hírhedt William Jardine, és James Mathenson a máig fennálló és prosperáló Jardine-Mathenson cég alapítói voltak. Ők azonban iskolázott, egyetemet végzett skótokként kerültek Indiába majd Kínába kereskedni. Rajtuk kívül még sok egykor létezett kisebb brit és kínai kereskedő elevenedik meg. Létező személy volt Aristole Quance a festő is, bizonyos George Chinnery élete mutat erős hasonlatosságot vele. Az önállósodni vágyó amerikai lánynak, Shevaun Tilmann-ek , Harriett Low írónő személyében) van meg a valós történelmi alakja .
S ha már a nők kerültek szóba, Clawell nőalakjai is igen erős, érdekes személyiségek, írónk igen nyitott szemléletű velük . Merész és kockázatos történeteik, saját döntésű szexuális kalandjaik és érzelmi életük van, persze főleg titokban, hisz a látszatra adni kell.
Shevaun Tilmann ( törekvése hogy nyíltan és egyértelműen ő válasszon férjet magának, szemben bácsikája akaratával szemben, alaposan szembemegy a korabeli szokásokkal. És akkor még egyéb merész döntését nem is említettük).
A bájos Zsung Mej-Mej, Kelet és Nyugat közt (kapocs lesz, eleinte ajándék volt, majd ő lesz Stuarn egyetlen asszonya, az egyetlen és hivatalos felesége, sok-sok arcot kapva ezzel, egészen a végig. Közben gyerekeket nevel, háborúk kimenetelét befolyásolja, és merényleteket szervez, Tajpanja védelmében).
Mary Sinclar a legmerészebben megalkotott karakter, (meggyalázott gyerekkorával, és kettős életével. Ha Mej-Mej a Kína érdekében szerez és szállít híreket, akkor neki tökéletes ellenpontja Mary lett, aki imádott Tajpanjának segít a titkolt életében szerzett információkkal) .
Liza Brock, meglepő lehet hogy őt is közéjük sorolom. ( A főellenség Brock felesége is fontos alakítója a történeteknek. Ő a hagyományos, szerető feleségként és anyaként próbálja elérni hogy férjének is és lányának is jó legyen. Amikor azon tűnődik, a béke érdekében Dirknek vagy Culumnak kellene feleségül vennie Tess-t. Mert nem mindegy ez.. Persze a sötét titkok megőrzésétől ő sem menekül meg ).
Tesst egyenlőre hagyjuk, az ő életét megismerjük majd a Nemes Házban.
Sokfélék ezek a nők, de mindannyian valami módon Dirk Stuarnhoz, tetteihez kell hogy igazítsák a maguk döntéseit, akár akarják akár nem. Mert Dirk a legnagyobb kavarógép és manipulátor, aki mindent elér, bármi áron, tesz amit akar.
Igaz az a négy réz félpénz az kissé gúzsba köti őt és utódait. De ez a legzseniálisabb húzás Clawell történetében, négy követelés a Múltból.
A Tajpan könyvből már kezdetektől akartak filmet csinálni, komoly pénzt fizettek Clawellnek a forgatókönyvírásért a hatvanas években. Majd a hetvenes években is bepróbálkoztak ezzel, már George Macdonald Fraser adaptálásában. Főszereplőknek szóba került Steve McQueen, és Roger Moore is. Végül 1986-ban, már a Sógun sikere után készítették, bár ne tették volna. Kínában forgatták le, mert Kína akkoriban újra menő volt Nyugaton, de nagy hiba volt, a bürokrácia ott 1841 óta sem sokat változott.
Bryan Brown királyul néz ki mint Dirk Stuarn.
Magáról a történetről annyit, jelentősen megkurtították, (kivettek belőle szálakat, filmre mégsem kerülhet annyi minden. Robbot, Longstaff-t, Scraggert, és Skinnert kispórolták, Horatio valamilyen katonatiszt, Mary kevesebb szerepet kap, és Shevaun valami vígjátéki hisztérika lett. Az orosz herceg Szergejev is rövidebb, épphogy-csak jelenetet kap, a bálon. Kimaradt a kinnin-es ügy, az említett titkos orosz összeesküvés is. Gorth-t Dirk öli meg párbajban. Sokat finomítottak Culum bujakór-történetén, de Aristole számos bordélybeli jelenete az mind megvan Viszont kimaradt teljesen a 4 félpénz története) .
A film pénzügyileg veszteséges lett, dacára a látványos jeleneteknek, a sárkányhajók tucatjainak,és számos fedetlen kebelnek. Kritikailag is bukás lett, szegény Joan Chen két Arany Málnát gyűjtött be érte.
Könyvek és filmek/TVsorozatok 1:0
Amikor elsőre megláttam a könyveket, két óriási zöld téglának tűntek. 1200 oldal, de hamar rájöttem, hogy nagyon olvastatja magát. Mára úgy gondolom, ez a legjobb Clawell regény mind közül. Hivatalosan ugyan csak 11 nap, 1963 augusztus 18-29 története. Valójában több száz évé, az európaiak, amerikaiak, kínaiak és japánok találkozásáé. Ez a csúcspont, időben is, térben is, itt futnak össze a szálak..
Nem véletlen a történet választott ideje, komoly fordulópont volt ez is. Britannia tekintélye és magabiztossága végképp megrogyott a Philby és Profumo botrányok miatt, mostanra véglegesült hogy másodrendű hatalom. Amerika rádöbbent hogy ő az egyedüli a szabad világban akinek van ereje, és épp ez miatt kezdett belekeveredni a vietnami konfliktusba. Kína pedig, amely egy évszázada csak megalázva volt, nem sokkal korábban újra kezdett ráébredni erejére, megnyert egy India elleni háborút, és közel jár az atomfegyverhez. Kiebrudalta a szovjeteket, sőt harcot hirdetett a szovjet hegemonisták ellen, visszakövetelve Szibériát.
A könyvhöz anyagot a Tajpan és Sógun könyvsikere után, a hetvenes évek végén gyűjtötte. Ez a kor sem maradt hatás nélkül, a könyv erősen szimpatizál Kínával. Bölcs és öreg vezetők, akik az ideológiától független tesznek szükséges dolgokat országuk érdekében, régi barátok segítségét kérve. Pont ekkoriban került hatalmi pozícióba Teng Hsziao-Ping, Kína népszerű kezdett lenni Nyugaton újra.
Szóval 1200 oldal, több száz szereplő, tucatnyi főszereplő, mindegyik legalább két történetszálat visz. Többségük a második világháborúban harcolt, vagy legalábbis részt vett benne és túlélte.
Ősi de bevált írói fogás, hogy két új látogató, az amerikai Bartlett és Casey szemén keresztül ismerjük meg Hongkongot. Akik szó szerint újak, a második világháború utáni, de még Vietnam előtti Amerika lendületes magabiztosságát hozzák a több évszázados brit és évezredes kínai szokások közé.
Mi is lett Hongkonggal 1841 óta? ( Nos kis kerekedőváros, és kikötőként élte álmos gyarmati mindennapjait, aminek nem is a 1941-es japán támadás, hanem a kommunisták szárazföldi Kínában aratott győzelme vetett véget. 1949-ig ugyanis Sanghaj volt az ázsiai kereskedelem központja, innen menekült Hongkongra a Rothwell-Gornt, és számos sanghaji kínai cég is. Vállalkozóból tehát hirtelen sok lett, de munkáskézből is, ugyanis a szárazföld felől több millióan menekültek ide, és vállalták az elképesztően nyomorúságos lakókörnyezetet és kizsákmányoló munkát. Az infrastruktúra nem képes ezzel a létszám-növekedéssel lépést tartani).
Az új Hongkongról sem volt ennél jobb térkép, ha el akarunk igazodni. De itt is van egy remek blog, a régi Hongkongról, és van egy remek oldal, ahol évtizedenként lehet megnézni régi térképeken a sziget változását. Nagyon jó, főleg az 1913.1-es és 1957-es.
S hogy a Stuarn céggel mi történt azóta hogy Vargas, Gordon és Orlov „Igen, Tajpan”-t mondtak Cullumnak? ( Hát, Cullum alkoholizmusba halt bele, 1861-ben, innentől saját 1917-es haláláig Tess Stuarn vezette a Nemes Házat, nem hivatalosan, de kő keményen. Saját gyermekei mind meghaltak egy kivételével még az ő életében, egyik unokáját ő lőtte le. Saját apját a legnagyobb gyűlölettel kezelte, és végül el is sikerült pusztítania a Brock céget. De bele is őrült kissé, élete végére Boszorkány Stuarnként emlegették. Titkos naplója, amely csak a tajpanok számára olvasható, tele van szörnyű tettekkel, amelyeket fanatikus elszántságában elkövetett Tess, hogy imádott Tajpanja, Dirk, cégét védje. Utódai pedig, jól, rosszul de vitték tovább a céget, szigorú szabályok szerint, csak közvetlen rokoni körből választva a teljhatalmú Tajpant.) A Jardine-Matthenson nem ennyire szigorú ebben, bár az észrevehető hogy csak skótok töltötték/töltik be a vezető posztokat.
1963-ban a Nemes Ház Tajpanja bizonyos Ian Stuarn Dunross. Dirk leszármazottja ő is, leányágon. (Háborús hős, már gyerekkorától alapos és kemény nevelést kapott. Erre készítették fel egész életében, és 1960-ban, egy kísérteties éjféli szertartáson eskették fel a Stuarn 10. tajpanjának. Az új idők embere ő, legalábbis a kereskedelemben, tudja hogy már csak Kínából nem lehet megélni, nemzetközíesíteni kell a Nemes Házat. Mert gondok vannak, a Birodalom ugye romokban, az 56-os szuezi válság is megtette a magát. Így Dunross üzletel mindennel, még a gyűlölt japánokkal is, tőzsdére is viszi az addig családi céget, hogy tőkét szerezzen, mert épp komoly adósságba kerültek. Ehhez várja egy nagy amerikai cég, a Par-Con két tulajdonosát, hogy jelentős közös vállalkozásokat indítsanak, így tőkéhez jusson a Stuarn).
Csakhogy ők, Bartlett és Casey, nem kötelezték el magukat még senkinek, hagyják hogy udvaroljanak nekik, ráadásul van titkos fegyverük is, egy áruló a Nemes Házon belül.. (Leginkább Quillan Gornt igyekszik elterelni őket saját cége felé. Gornt pedig nem más mint Tyler és Morgan Brock leszármazottja, egy bizonyos sanghaji brit kereskedőn Edward Gornton keresztül. Dunross és Gornt utálják is egymást, az évszázados küzdelem újra erőre kap)
Ian Dunross méltó utódja akar lenni Dirk Stuarn-nak, híres nagy példaképének.( A Stuarn cég az első persze, és Kína megerősítése is. Mert a bölcs és régi barátok azok maradtak bölcs és régi barátok, mindegy milyen színűek éppen, csak kereskedni lehessen velük. Meg persze Britannia is fontos azért. Sajátos elképzelései vannak azonban Dunrossnak arról, mi is a helyes. Ebbe neki belefér hogy tiltott anyagot csempész Kínába, vagy átsegít a határon egy kínai-amerikai tudóst. Saját hírszerzőszolgálatot szervez, majd az így megtudott, létfontosságú információkkal hosszasan alkudozik. 120-al hajt ahol csak 50-el lehetne, hiába jó barátja Brian Kok felügyelő. Aranyat csempész, és bankok igazgató-tanácsait befolyásolja erővel.) Dunross úgy cselekszik és dönt ahogy Dírk tette volna, csak éppen már nem egy épp felpörgő világhatalom teljhatalmú polgáraként hazardőrözik.
A Nemes Házban megjelennek utalások szintjén a régebbi regényeik kisebb alakjainak utódai is.( Roger Crosse kémfőnök elődje a Tajpanban Sir Charles Crosse, Dirk Sturan egyik brit Parlamenti képviselője. Az 1963-an Sir Charles Pennyworth képviselőnek az a Pennyworth lehet az őse, akit a tájfun előtt nevezett ki Tyler Brock a White Wich kapitányává. A kalóz Scragger valamelyik rokona szép nagy földbirtok tulajdonosa Ausztráliában. Scragger egy másik ivadéka, a félig kínai Bert utódai mára skót rokonklán MacStuarnként jelennek meg, valódi származásuk ismerete nélkül. A japán Kaszigik 1963-ra csak a Toda Shipping egyik hivatalnokai. A szép és ifjú japán özvegy, Riko Gresserhof, lánykori nevén Riko Andzsin, aki már csak érdekes de nem igazán hihető családi legendaként emlegeti, hogy egy angol gajdzsin hajós lehetett nagaszakibeli családjának az őse )
Megjelenik kiemelt, fontos szerepben Clawell írói alteregója is (, a brit-amerikai forgatókönyvíró Peter Marlowe, és Grey hadnagyból lett Munkáspárti képviselő is, Changi, azaz a Patkánykirály túlélői, itt is folytatják harcukat) Mondjuk szerintem Clawell kissé elfogult a brit baloldalt illetően. Meg saját, idealizált, szabad-kereskedés, és önboldogulás hitében is túlzásokba esik néha. Könnyű úgy magabiztosnak és sikeresnek lenni, ha mögötted a Flotta, sok pénz vagy évszázados tudás.
És Clawell elhelyezett még egy saját személyéhez, korábbi munkájához kapcsolódó poént vagy eastern egg-et is. Persze hogy a híres elődökkel kapcsolatos. (Van egy jelenet még a könyv elején, amikor Bartlett és Casey a Sturanokkal céges ebédel, azok meg elmesélik családjaik történeteit. 100 évekre visszamenőleg ismeri Dunross is, Gavallan is, Linbar Stuarn is mik kik voltak az őseik. Casey Tchollocknak is van ilyen család-története, a Törökországból elűzött örmény családjáé. Mire Linc Bartlett megjegyzi, milyen jó maguknak hogy tudják kik voltak az őseik, „ én mindössze annyit tudok róluk, hogy az egyik nagyapámnak a hőskorszakban Nyugaton egy Jerico nevű városban teherhajózási vállalata volt..” )
És most jön az easter-egg. Említettem hogy Clawell már sikeres hollywoodi forgatókönyvíró és rendező is volt ( mielőtt a Patkánykirályt megírta majd Hongkongba ment. Nos 1959-ben írt, rendezett és producerkedett egy filmet, Walk like a Dragon címmel. A történet az amerikai Vadnyugat egy kevésbé mitizált ámde igaz sztorijáról szól, már itt is megjelenik Clawellnél a Kelet és a Nyugat találkozása, annak ellentmondásai. Az 1870-es években Kaliforniában annyira sok volt a férfi és kevés a nő, hogy kínai csempészek elrabolt kínai nőket rabszolgaként árultak prostituáltnak. A film is erről szól, egy amerikai hajósról aki ezt megelégelve megment egy kínai lányt. A hajóst színészként a híres Jack Lord játszotta, filmbeli karakterének a neve pedig Linc Bartlett volt... Clawell saját korábbi filmjének főhősét tette meg későbbi könyve egyik főszereplőjének őséül. ) A korabeli közvélemény jobban érthette ezt a poént, én a könyv olvasásakor még nem értettem, csak most jöttem rá, a poszthoz való anyaggyűjtés közben.
A Tajpan kínai szereplőinek utódaira is térjünk rá. (Megemlítve vannak a könyvben Mej-Mej utódai is a dúsgazdag és rokon TChungok, de komolyabb szerep jut Gordon Csen ivadékainak, a Nemes Házi Cheneknek, apának és fiának. Vu-Fang Csoj kalózkirály utódai mostanra kissé kevésbé látványos, de szintén jövedelmező csempész és kereskedő klánná alakultak, Négyujjú Vu, a jelenlegi klánfőnök hatalmas egy figura az egyik legjobb Clawell karakter lett. Brian Kok felügyelő, a gyarmat sztárrendőre. Nos az ő már az a kínai, aki nem mosolyog és hajlong tiszteletteljesen, annak a kornak az embere ő, amikor Kína visszaveszi azt ami az övé. A Tajpan titkos, felszabadító szerepben tetszelgő triádjai ugyanis mára ócska kis bűnözőkké satnyultak. )
És a 4 rézpénz legendás-sztorija is zseniálisan folytatódik, megtudhatjuk, mi történt velük. ( Egyet a Tajpanban ugye Vu Fang felhasznált, de elhamarkodottan, Cullum ugyan egy nap átadta a kért hajót ezzel letudva a a követelést. De aztán jött annak a napnak az éjjele ... A második rézpénzt Boszorkány Stuarnnál váltották be az 1890-es években. A harmadik rézpénz kerül most elő, Gordon Csen kapta, a Chen família féltett kincse ez, biztosíték arra ha Stuarnok ellenük fordulnának valaha is. De jajj, elvesztik a kincset, ami ugyan hamar előkerül, de olyan kézben aki nagyon is jól ismeri annak erejét. A negyedik sorsa ismeretlen, a Stuarnok sejtése az hogy Mejmej utódai a TChungok kaphatták.) Clawell tervezett még Ázsia történeteket.
Ami a Nemes Ház nőit illeti, itt is van néhány komoly szereplő.
Kezdve Casey Tchollockkal, a hódító megjelenésű és éles eszű Par-Con igazgatónővel. ( Egy megváltozó világ embere ő, az első azoknak a tehetséges és magabiztos nőknek a sorában akik magas vezetői posztokat kezdenek megszerezni a férfiak uralta Földön. Keményen küzd az egyenjogúságért a tárgyalóasztalnál, és a partikon is de a hűvösen udvarias britek egypárszor azért finoman megalázzák. Caseynek el kell döntenie a kérdést, mit is akar, Bartlettel, magánéletben és üzleti életben is társa hogyan lehet? ).
Quillian Gorth, Ian Dunross és Casey Tchollock
Orlanda Ramos, a portugál-kínai.( Az ő személyére lehetne akár az aranyásó bélyeget tenni, de nem az. Clawell, mint már említettem, igen nyitott, elfogadó, megértő a nőkkel, nem ítél el könnyen senkit. Még ha múltja elég sok gonosz pletykára is ad okot, Orlanda szeretni való egy természet. Mint mindenki, ő is törekszik a boldogságra, a megtiszteltetésre hogy feleség legyen. Caseyvel való párharca Bartlettért neki nem egy win-win szituáció, neki ez egyesélyes. És ő bizony meg tudná adni Lincnek, amit Casey nem. )
Linc és Orlanda romantikáznak..
Adryon Dunross,a tajpan nagyobb lánya akit még kiemelnék ( Nem nagyon komoly szerep az övé, de mégis. Már elmúlt 18 úgyhogy kezd belekóstolni a gazdag lányok életébe, saját lakás, meg autó könyörgése tárgya Modern kort élünk, bátran pasizgat két három esélyessel is akár. Apja ezt jó szemmel nézi, ha az aktuális fiatalember épp egy ifjú amerikai bankár. Ha épp egy kíváncsi kanadai riporter, akkor nem. De akármennyire is jövő felé nyitott a kedves apa, Ian Dunross akkor esik ki egyedül hűvös nyugalmából, amikor felesége elmeséli neki, hogy Adryonnak már íratott fel új csodaszert, a fogamzásgátlót, biztos ami biztos.)
Ah Tat Dunross ősöreg kínai dajkája, ( Élő kapocs a legendás múlttal . Ő még ismerte jól Boszorkány Stuarnt, bizalmasa volt. Tudja hogy Tess valójában a Tajpanért, Dirkért volt oda nagyon, és az vezette az őrületbe, hogy a gyenge fiához volt kénytelen hozzámenni. Sok sötét titkot tud, és látja a Nagy Házban kísértő volt tajpanok szellemeit. )
Rajtuk kívül aztán rengeteg más kisebb nagyobb szereplő sorsát ismerhetjük meg. Vicces nevű kínai bankárok, ópiumcsempészből vagy banditából lett sanghaji vállalatigazgatók. Brit és kínai rendőrök, szegény bevándorlók hegyoldali kalyibákban és őslakó dzsunkalakók. Újságírók, tőzsdések, mindentudó kínai szobalányok és titkárnők.
A karma is a bitch, mondják, hát a kínai zsosz is az. A szerencse forgandó, a Sors nem kímél. ( Az öreg ópiumfüggő kínai munkás és a takarítónő a lóversenypályán. Valamelyikük gyerekei szegény munkások és konzumnők maradtak. A hűséges titkárnő, akinek vannak bennfentes infói, és a csillagjósok, horoszkópok alapján tőzsdézgető szállodai munkások. Valaki nagyot nyer, valakinek elúszik élete lehetősége. )
Említettem hogy Clawell a hetvenes évek végén gyűjtötte az anyagot a Nemes Házhoz. Saját írói döntése volt hogy a 1963-as 11 napba olyan eseményeket, kalandokat is beleírt ( amelyek jóval később, a hetvenes években történtek meg. Ilyen például a Lebegő Sárkány étterem kigyulladása amely 1971-ben történt. Eredeti neve Jumbo Floating Reastaurant. Ugyancsak később, nemcsak 1959-ben hanem 1966-67-ben került sor a durva idegenellenes lázongásokra is Hongkongban. A hetvenes évek embere Donald C.C. Smyth „Kígyó” főfelügyelő is, Peter Godbernek hívták és a korrupcióba később durván bebukott. Nagy botránya volt ez akkoriban Hongkongnak. A Po Shan Road-i nagy földcsuszamlás és toronyházomlás is 1972-ben következett be. )
Egy jó animáció, mi is történt a Po Shan Road-on.
Az 1200 oldalba és 11 napba Clawell még beleírt szövevényes kémtörténetet is. Végül is Kim Philby hazaárulása után vagyunk, 1963-ban (érthető hogy ez kiemelt téma lett. Az oroszok kavarják megint a dolgokat, de oda már a régi cári arisztokrácia, földönfutók a Szergejevek. Az új nevükön szovjetek törekvései máig sem változtak, pénzzel, árulókkal, banki befolyással zavart kelteni a világban. De főleg Kína ellen, aminek a kulcsa ekkoriban Hongkong, ha meggyöngül a gyarmat, a Vörös Kína egyetlen külvilági kapuját vesztené el. A kémsztori szövevényes, többszöri olvasásra sem tiszta egészen hogy akkor most ki is verte át a másikat jobban a végén? Roger Crosse verte át Szuszlovot is, de még Armstrongot is? ) Azt viszont meg kell mondjam, Clawell nem egy Le Carre, elég amatőr módon képzeli el a kémek beszervezését, az elhárítók munkáját és a titkos világuralmi terveket.
Na a végére nem maradt más mint a TV sorozatról pár mondat. Mert készült ebből is, 1988-ban. Clawell nagyon bízott benne hogy ez a könyv és sorozat olyan lökést és ismertséget hozhat Hongkongnak és Kínának, mint a Sógun tette Japánnal. Nem így lett, egy évvel később a bölcs kínai vezetők élő TV adásban mészároltak le ezreket a Tienamen téren, jó pár évre tönkretéve Kína renoméját. Hongkongon meg megrémültek a helyiek, hogy milyen Kínához is csatlakoznak/térnek vissza majd 8 év múlva.
Főszereplőnek, Ian Dunrossnak az aktuális James Bond, Pierce Brosnan szerződött. (De mivel az ilyen szívtipró sztár mellől nem maradhat el a romantika ezért átírták a sztorit. Dunross itt özvegy, és Caseyvel össze is jön a végére. Kimaradt teljesen a szovjet kémes szál. De sok más egyéb, Brian Kok, a tőzsdeválság, a félpénz sztorija, rövidítve az megmaradt. ) Főbb szereplők közül még a Gorth játszó John-Rhys Davies ismert, de nem volt jó szerintem a szerepre. A többi szereplő közül még az Orlandát alakító Julie Nicksont érdemes megemlíteni, mert ő játszotta korábban a Rambo 2-ben Co-t a plátói szerelmet. Egy évvel később pedig már főszereplőként feszíthetett Pierce Brosnann karján a 80 nap alatt-ban, Auda hercegnőként. A színészi játékokat meg a többségnél inkább fedje feledés....
A sorozaton nagyon látszik hogy a 80-as években forgatták, modern minden Hongkongban, a tőzsde, az utcák házak, nincs az a poszt-háborús, gyarmati hatvanas évekbeli hangulata. És hát valahogy olyan az egész mintha a német Álomhajó és a Guldenburgok keveréke lenne valahogy...
Szóval könyvek kontra TV/Film 2:0
Utóirat. Ha valakit érdekel jobban Hongkong XX. századi történelme, egy másik könyvet is tudok ajánlani. John Lanchester : Szerelmem Hongkong-ját. A 30-as évektől kezdve egészen 1997-ig tart, egy szerelmi történet, és ennek következményei. Melynek a hátterét a japán megszállás, az ötvenes évek menekültválságai, korrupt rendőrök és bandaháborúk, és gyanús milliók szerzése, az építőipari fellendülés, majd a készülés lélekben és anyagiakban 1997-re. Több szereplőn keresztül kóstolhatunk bele, ennek a különleges helynek a hangulatába. .
Clawell sorozat harmadik része, a japáni történetek Sógunja és Gajdzsinja, 20 nap múlva folytatódik.
Utolsó kommentek