HTML

Csak úgy irkálok.....

Egyik téma adja a következőt. Ami tetszik, szólj hozzá, oszt meg! Ami nem tetszik, nos szólj hozzá bátran. Az Előmoderációtól se ijedj meg, nem Cenzúra az. Ellenkezőleg, az okos hozzászólók, értelmes ellen- vélemények, jó viták barátja, és támogatója.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

Régvolt Big Brotherek emlékezete. - második rész. - ( Amelyben fegyveresek kerültek a Házba... )

2018.12.06. 17:35 Sigismundus

Magáról a BB formátumról emlékeztetőnek annyit, a VVtől eltérően, itt azonnal beköltözött mindenki. Nem volt szabad egymással megbeszélni ki kit szavazna ki, ezért büntetés járt. Két nevet kellett mondani négyszemközt a Titokszobában Brothernek, a két legtöbb jelölést kapott állt ki a nézők elé. És akire többen szavaztak, az esett ki. Ja és nem csak „dögleni kellett a kanapén”, volt egy heti alap összeg, épphogy ellátásra. De cigire, egyébre plusz pénzeket a heti feladatok megoldásával szerezhettek, illetve veszthettek a játékosok. Fegyelmi büntetés is pénzlevonás volt.

Kedvenc ilyen tematikus hetem a katonai. Már akkor is kedveltem a témát, nem sikerült a sorkatonaságnak sem elvenni a kedvemet tőle, pedig bizisten igyekeztek. 

A dolog úgy történt hogy egy hét elején egy csomó álcaruhás felderítő ereszkedett be kötélen a Ház udvarára ahol már felépítve volt egy őrtorony. Majd belépett az akkor Honvédség túlélőoktatója, Furkó Kálmánhoz hasonló élő legendája, Makrai Tibor alezredes.

Nagyszerű figura volt, értelmesen, közvetlenül beszélő ember. Pongó persze, volt sorkatona, meg akarta mutatni a fiataloknak, mi is a bokacsattogás, alázatosan tüsténkedett mindjárt. Ami a fiatalokat illeti, a fiúk lányok hamar ámuló szemekkel nézték az alezredest, megnyerő egy figura volt no, nem ilyennek élt a szemükben a magyar katonatiszt.

Kivéve, Renato Pavesit.

Renatónk ugyanis dacosan pacifista és antimilitarista volt, amolyan nyugat-európai újbalos beatnik módon. Soldaten sind mörder, hangzott ítélete. Vele ezek után egy igen emlékezetes beszélgetést folytatott a katonaságról Makrai, messze a legjobb része volt a műsornak. Az alezredes nem keménykedett, nem hivatkozott hazaffyságra, nemzeti színekre, egyéb azóta már százszor lejáratott dolgokra. Csak komolyan beszélt arról a felelősségről amit egy igazi katonatiszt vállal, és visel. Aki mások életének megvédésére esküdött fel, és aki döntéseivel katonái életért és halálért felelős. Nagyjából ezek, ennyi kerültek elő emlékeimből erről a beszélgetésről, de nem emlékszem magyar területen ennél jobbal, őszintébbel azóta sem. Hogy Renatót mennyire győzte meg, mennyire nem, nem derült ki, de az tény hogy végigcsinálta a katonai hetet, ahogy kellett. És lehet hogy titokban élvezte is.

Ami Makrai alezredes szereplését illeti, annak lett némi utóélete. A Honvédelmi Minisztérium akkori honlapját állítólag tízszer annyian keresték fel rövid időn belül, mint annak előtte. A sokcsillagos tábornokok ennek ellenére nem-nem tudták értelmezi a szituációt, hogy a megszentelt Honvédség miért és hogyan szerepelhetett egy úgynevezett, tévékészülékben menő műsorban. Rázták tányérsipkás fejüket, nem tartották jó ötletnek, hogy a Honvédség reklámozza magát. Pedig anno a legendás Angyalbőrben sorozat pont ezért készült, egy generációval korábban pedig Princ a katona.

Makrai alezredes később más médiákban továbbra is publikát, TOP GUN magazinban, Kaliber újságban, saját könyveiben oktatta civileknek a túlélést és egyebeket, korán bekövetkezett váratlan haláláig. Nem tudom, szerepléseinek van e köze, de a honvedelem.hu honlapon a nevére rákeresve nem jön fel találat.

S hogy ezt miért tárgyalom ki ennyire? Mert a Honvédség, és Rendőrség mai megítélése igencsak kétes. Lejáratódtak a hangzatos hívószavak, nincs tekintély. És ez nem jó, jobb minőségibb emberanyagnak kellene szolgálnia, és jobb elfogadottságának lennie a civilek felől. A helyzetük tragikus, nem véletlen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel mostanában intenzívebben a fentebb linkelt tiborublog, ajánlom figyelmetekbe. Felvonulásokkal, zászlólengetéssel, akadozós, vagy tekintélyeskedő nyilatkozatokkal nem lehet közelebb hozni a fegyveres és rendvédelmieket az emberekhez. Bizony ilyen lépések kellenek, mint amit anno Makrai alezredes megtett, (igaz felsőbb engedéllyel, parancsra) és amit mostanában már a románok is megléptek. (lehagytak már minket ebben is, olimpiájuk is előbb lesz..). Bizony, be kell engedni kritikus (főleg őket) civileket is a megszentelt falak közé, had nézelődjenek, kérdezzenek, aztán írják meg a maguk módján mit láttak. A legutóbbi VV+BB évad indulása előtt is megtette ezt az RTL, a kereskedelmi TV a piacból él, az emberekből, kell tüsténkednie is értük.

Na mindegy, nem hiszem hogy most lesz nyitottság-változás. Vissza az emlékekhez.

Ha már Renató, írtam ugyebár korábban, hogy a fórumlakó elit népség mást látott az intenzív webkamerázásnak köszönhetően, mint a TVs összefoglalókat néző köznép. Körükben inkább Renato Pavesi volt a kedvenc. Volt stílusa a srácnak, esze is, egyik első tette nem az élő adásban dugás volt hanem egy vers festése az udvar falára. Amit persze lemosattak vele. Bevitte és kiolvasta James Joyce Ulyssesét, Jánoska a macska társaságában. (utóbbi is nagy figurája volt a műsornak. Nem volt gond a pörgéssel, nézettséggel, de egy kóbor kiscicát beraktak egyszer a lakóknak, aki aztán csinálta is a műsort.) Ami mindebből a TVben megjelent, az az üvöltöző, szenvedélyes, vaffanculo-zó, sztereotip olasz csődör képe. Amit Gianni a celebszakács élesen ki is kért anno, mert az igazi olaszok nem ilyenek, szerinte.

És a netről nézve a TV közvetítések Pongója, Zsanettje, és Évije bizony teljesen más megítélést kapott a fórumnépségtől.

pongo_elemzes.jpg

Pongórol még annyit, elég hamar dobbantott a konkurenciához, egy rövid villanás erejéig. Anno ez a húzása megosztotta  a fórumot úgy emlékszem. Utólag visszanézve, sem szép dolog, de nem is olyan mértékű sunyiság ez mint VV4 Alekosznak a TV2-höz hírhedt igazolása volt. Pigmeusunk kárpótolni akarta magát a maga egyszeri kisember módján a semmiért, a kiesésért, a nyeremény elvesztéséért. Míg Alekosz mindent megkapott az RTLtől, amit magától soha nem ért volna el, mégis, győzött a beképzeltség, önmaga korlátainak nem tudomásul vétele.

zsanett_elemzes.jpg

jatekoselemzes_evi.jpg

S mi lett a vége? Nos tudjuk. A TV2 megkapta a magas nézettségű tündérmesét, BB Évi a győztesnek járó sok pénzt és eszméletlen sok médiafigyelmet. Aztán a legvége mi lett, TV2 azóta sem tudta megismételni ezt a sikerét (részletezve majd a harmadik részben). Szegény Évi pedig koldusszegény lett, zárt osztályra került, ott vegetál.

Személyes véleményem erről, ugye ez egy irányított, nézők felé manipulált műsor, ahol a győztest végül már a szerkesztők határozzák meg, akkor bizony nagy hibát követtek el a győztes Évi kiválasztásával. Ha egy ilyen súlyosan befolyásolható, szeretethiányos, labilis valakinek odadobnak tizensok milliót, az szinte biztosan kinyírja magát vele hamar. Körbeveszik régi és új barátok mosollyal, nyitott tenyérrel. Ha nem ő lett volna a győztes, és más irányba fordult volna tovább élete, biztos nem túl sikeresre, de nem ilyen magasról zuhant volna nem ilyen nagyot esve.

Na ennyit erről, ez volt a második rész. Befejező harmadik egy hét múlva, tartalmából.

-  mire emlékszünk a két BB évad köztről

-  tudtátok hogy a BB2ben volt egy játékossztrájk is?

-  mi miatt állhatott be a földbe a BB2 nézettsége

 

Szólj hozzá!

Címkék: reality nosztalgia országdiagnózis elmúlt2Xév

A bejegyzés trackback címe:

https://csakugyirkalok.blog.hu/api/trackback/id/tr3914429484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
_https.