És ha már ókori Egyiptom, egyik téma adja a másikat, ugyebár.

Ilyen sem volt még, most lesz. Nagy divat más blogokon a játékajánló, gondoltam beszállok ebbe én is. De mivel ennek a blognak a retró és a történelem az két fő témája, ezért a játékajánlók is ebben a körben maradnak.

Szóval a Pharaoh. A Caesar III-on keresztül jutottam el ide, a Caesar III-hoz meg SimCity-t elhagyva, még a Commodore korszakból. Ha emlékszik még valaki.

Nem arról írok, mi is ez a játék, arról lehet olvasni őskövület oldalakon jókat eleget. Inkább hogy nekem mit is jelent, mi tetszett meg benne. Vagy milyen apró trükkök, vagy gyakori fogások amikkel eddig sikert értem el.

Ami nagyon bejött a a Caesarhoz képest, az a történelmi folyamatosság. Nem csak egy tetszés szerint kiválasztott város valahol, aztán ha felépült, kész, vége. Hanem kezdjük az alapoknál, az első ócska kis nádkunyhónál, amit a vándorló, épp kőkorszaki törzsek először alkottak. (örömmel játszanék Caesarral is ugyanilyen módon, kezdve ahogy Aeneas partra száll a kis Tiberis menti sóbányászó latin település közelében).

Aztán szépen fokozatosan, bővül minden, bonyolódik, és mire az ember észreveszi, már egy nagy birodalom részeként, az első falufőnök sokadik unokájaként kormányoz egy komoly várost.

Tetszik, hogy az alkotók nagyrészt a történelmi hitelességet, eseményeket igyekeztek megtartani. Végül is majdnem 5.000 év alatt történt egy s más, Egyiptom esetében lehet bizony Ó-, Közép- és Újbirodalomról beszélni. Felemelkedésekről és bukásokról.

„Egy messzi vándor jött, ki ős romok

Felől regélt: A pusztán szörnyü két

Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok

Lep egy kőarcot. Homloka setét.

A vont ajk vén parancsszóktól konok

S vad szenvedélye még kivésve ég

A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,

S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.

A talpkövön kevély igék sora:

„Király légy bár, jöjj, és reszketve nézz:

nevem Ozymandiás, urak ura.”

Más semmi jel. A roppant rom körül

Határtalan szélesre s hosszura

A holt homoksík némán szétterül. „

– Percy Shelley: Ozymandiás (Tóth Árpád ford.)

Minden új város kihívás, de nekem a kedvenceim nem a zöldmezős beruházások, ahol az első kapavágástól kell kezdeni mindent. Inkább azokat játszom szívesen ahol már egy meglevő, de romjaiban heverő várost kell rendbe rakni, majd sikerre vezetni. Ilyenek például Kebet városa, egy kemény polgárháborús időszakban, vagy már a nagy hódítások korában Byblos városa is Föníciában.

Kebet városa, némi renoválásra szorul.

De az igazán nagy kedvenc Thinnis második küldetése ie. 2015 körül kezdődően. Van egy erősen romos, már meglevő városunk, dűnék és sziklák közt, messze a Nílustól, a kiépített Birodalmi Úttól, a mezőgazdasági területektől. Stratégiai nyersanyagok, mint réz, a fegyverekhez, és fa a hajókhoz nincsen, max. agyag, és árpa, csak folyó messzi túlpartján van néhány aranybánya, egymástól is távol. Átjáróház a terep szinte, délről a núbiaiak, északról a rivális polgárháborús fél seregeinek. És ezek jönnek is, na meg a Fáraók, és szövetséges városok követelései is. Innentől szép a győzelem, ez az igazán a próbakő, ki mennyire tanulta ki a játék fortélyait.

Nos, az első, legelső dolog itt (máshol is persze, ahol van arany, de Thinnisben kiemelten) az aranybányák elérése, termelésbe állítása. Kerül amibe kerül, hidak, és kompok a túlpartra, hogy minél előbb elindulhasson a rendszeres, havi max. 500 denebes bevétel. Eleinte ez rettenetesen fontos, ez a kis összeg is, annyira hogy a Kormányzói Palotát is a lehető legközelebb helyeztem a bányákhoz. És az odavezető utakkal is kell trükközni, mert nagyon nem mindegy ám, hogy hány fordulót és kanyart tesznek meg az aranyszállítmányok, még hó vége előtt érnek be, vagy már csak következő hó elején, egy csőd után.

Komoly pénzek menjenek el már kezdettől a védelemre. Eleinte egy íjászegység még megteszi, de dél felé majd észak felé inkább sok fal és őrtorony a javasolt. Olcsóbb, könnyebben pótolható. Innen is tudnak lándzsát dobni a támadókra, had fogyjanak, míg saját egységeinket harcba kell bocsátanunk velük.

Általános, védelmi jó tanács, nem csak Thinnisre. Nagyon hasznosak az őrtornyok önmagukban állva is a folyóparton, amíg az ellenséges flotta végighajózik a Níluson, egypár hajójuk azért odavész az őröktől. Nyugodtan lehet az íjászainkat is hajókra lövetni, több esetben is süllyedt el ellenséges bárka tőlük. A szabad, nem áradásos partszakaszokon pedig tornyok közé falak felhúzása, megakadályozzák partraszállást. Ha sikerül saját flottát felállítani, akkor lehetőség szerint ezek a hajóink az ellenség Szállítóhajóit (Transportship) támadják, nehogy azok partra tegyenek 16-32 fegyverest. Mert ha azok partra szállnak, akkor kész, vége.

Na ezek előtt egy flotta sem hajózott el veszteség nélkül..

Apropó őrtornyok. Ezek akkor is jól használhatók, megfelelő pontra építve, más városoknál is, ha barátságtalan krokodilok vagy vízilovak zaklatnák népünket. A sakálok ellen nem annyira nyerő falat építeni, túl költséges, oda inkább néha íjászokat expedícióra küldök, előbb-utóbb elfogynak a dögevők.

Más egyéb? Mondjuk piramisok építésénél, ha van bányánk saját, csak lassan, ráérősen vágatok követ, míg az alapokat el nem készítik a mesterek. Egy-két bánya, egy két Raktárat feltölt szép komótosan, nem kell soknak dugig lennie. Mert amikor megvannak az alapok akkor aztán gyorsan ki is ürülnek de ha növeljük is a Bányák számát 10-20-ra is akár, a sok üres Raktár csak feleslegesen fogja a helyet és munkaerőt. (persze le is lehet őket rombolni utóbb, ha már nincs rájuk szükség, de én ezt nem szeretem, pénzt adtam ki értük) Építéskor is elég max. 2 Raktár, de azok folyamatosan legyenek feltöltve. És még így is kegyetlen sok idő lesz, míg felépül egy közepes piramis is. Bevallom az Óbirodalom nagy építkezésein ha túl vagyok, boldogan lélegzek fel. 

Mennyivel szebb egy Naptemplom!

Adó, amit való világunkban nagyon nem szeretünk, mert a mi fáraónk Govermentje tudjukhogy kezeli, és milyen emlékművekre. Mennyivel is szebb viszont a játékban is ez! Érdemes bizony kedvét keresni a népnek, szépítésekkel, szolgáltatásokkal, mert akkor boldogan adózik, és sokat, és egy idő után önfenntartóvá válik a város.

Az árterületre telepített ültetvényeket összekötő utakat ne hagyjuk túl hosszúra, kanyargósra, érjenek ki minél előbb a szárazföldre a taligások. Jön a Nílus, mert a Nílus az jön, és előfordulhat hogy a termés javát még szállítóstól, kordéstól elönti.

Lehet még trükközni eleinte a fizetéseddel. Ha magas a Kingdom Rating, akkor meg lehet kockáztatni, hogy aktuális rangodnál magasabb fizetést állítasz be magadnak. A fáraó eleinte morog ugyan, de ha drasztikusan nem csökken a Rating, illetve teljesíted minden kérését, akkor elnéző lesz, és személyes vagyonod gyorsabban nő. Amit ugye, pénzhiányos időkben a városra költhetsz, nem mindegy hát hogy 5 vagy 100 debent kapsz havonta..

Pár egyéb tipp, másoktól. Van egy elég komoly, angol nyelvű youtube csatorna ahová valaki nagyon lelkes rajongó mint a 41 játszható város építését felrakta videókon. Már ahogy ő gondolja ezeket, tök jól elszórakozik közben.

Itt pedig, pár kód ahhoz ha valakinek már elege van az istenek sorcsapásaiból, és kissé ügyeskedni szeretne a programmal...

Szóval ezt a játékot szeretem nagyon. Az a szinte időtlenség, örökkévalóság... Ami azért is ilyen érzés, mert Én, a 18 év alatt, még egyszer sem tudtam teljes egészében végigjátszani. Bevallom előbb-utóbb, de abba maradt vagy a lelkesedés vagy elfogyott az időm...