HTML

Csak úgy irkálok.....

Egyik téma adja a következőt. Ami tetszik, szólj hozzá, oszt meg! Ami nem tetszik, nos szólj hozzá bátran. Az Előmoderációtól se ijedj meg, nem Cenzúra az. Ellenkezőleg, az okos hozzászólók, értelmes ellen- vélemények, jó viták barátja, és támogatója.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

E. M. Nathanson - Egy Piszkos Háború / A Piszkos Tizenkettő folytatása – történetismertetés. - III.

2017.12.14. 21:08 Sigismundus

Az írót és művét röviden ismertető posztban ugyan ajánlottam figyelmébe mindenkinek mert jó, és alapos, igen komoly anyaggyűjtést végzett Nathanson, a nevek események, helyek hitelesek. De rájöttem közben, hisz ez egy egyszer kiadott könyvről van szó amit beszerezni nehézkes lehet! Így döntöttem, megírom részletesen is a sztorit, akit érdekel itt olvashatja. De mivel ez egy akciódús történet, bitang hosszú még a kivonata is, ezért 3 részben mesélem el.

 

III.

Pac Bóban is mindenki örül, a fegyverek lassan de kezdenek beérkezni. Giap már használná is őket, Ho apó meg még nem. Este buli az amerikaiak tiszteletére, a végén Reismann Mai kunyhójában köt ki, de a nő szex közben és után csak arról kérdezi hogy partra szállnak-e majd itt is mint Normandiában? Persze hiába kérdi, de így már nem olyan jó a szex. Másnap kiderül 4 emberének hasonló éjszakája volt. Aztán Ho-val és Giap-al tárgyal, kiderül hogy a franciák és japánok elkezdtek egymástól függetlenül csapatokat összevonni, meg toborozni indokínaiakat. Nem tudni, hogy egymás ellen, a Vietek ellen, vagy Kína ellen, úgyhogy Johnny menjen be Lang Sonba, kissé érdeklődni, ha már vannak francia kapcsolatai. Ok, előtte elindítja Bowrenék vezetésével a kiképzőprogramot, majd Bo Szannal indulás.

piszkos_haboru_7.jpg

De végül egyedül kopogtat éjjel Madeline ajtaján, akivel aztán sokkal kellemesebb éjszakája lesz őrnagyunknak. Reggel kiderül, Philiph nincs itt, kapott papírokat és egyenruhát, és épp egész Indokínát bejárja, hogy a Decoux ellenállás tagjait tájékoztassa De Gaulle terveiről. Aztán Derrieuval be a Citadellába, ahol megint Gauthierrel és a titokban (?) épp itt lévő Auphelle kormányzóval beszél. A franciák nem nagyon akarják elárulni miért toboroznak a hegyvidéki törzsek közt, de nem bíznak a japánokban, akik meg a síkvidéki annamiták közt toboroznak. Mert amúgy a katonai arányok egy a kettő-és-félhez a japánok javára, a felszerelésben pedig még rosszabb. A franciák még az 1918-as háború ágyúit és eszközeit használják itt. De a franciák is azt a hírt várják Reismantól, hogy mikor jön végre a Minden Gondjukat Megoldó Nagy Amerikai Partraszállás a Tonkini-öbölben? Erre ugyanígy nincs válasza, de elmondja hogy az ő OSS csoportja hajlandó támogatni a franciákat de a japánok ellen. Megbeszélik, hogy hova dobasson le fegyvereket, rádión megüzeni Kilgore-nak, mintha a a vieteknek kérné. Így is lesz, a második konvojból származó nehézfegyverek és rádiók a franciáknak nagy segítség, Johhny nagyon jól áll náluk. Meg Madeliene-nél is. De aztán indulás vissza, közben Bo Szan is csatlakozik, aki szerzetesként derítette fel a környéket, és elmondja amit a franciák nem. Hogy a japán csapatmozgás az azt jelenti hogy az eddigi csak megszálló alakulataikat a 37. hadosztályra cserélik le, ami egy elit támadóerő, eddig Kínában harcoltak az élen. Valami készül... 

Pac Bo, Bowrenék itt azzal fogadják Reismant hogy Giap gyakorlásként kisebb támadásokat indított japán egységek ellen, de legutoljára egy erős franciába futottak a Vietek és sok a veszteségük. Másrészt itt van Jimmy Lum, aki remek egy fickó, de ők okosan nem beszéltek vele sokat. Őrnagy egyik hírnek sem örül, előbb a Vieteket teremti le, hogy ne a franciák ellen menjenek, ez a feltétele a több fegyvernek. Aztán Kita jön soron, akit figyelmeztet, Bowrenéknek nem árulja el hogy japán, de ne merjen ártani nekik. A japán részéről ez ok. Viszont nem olyan fényes a kedve, a harcoló alakulatok neki is azt jelentik, hogy Indokínában is kezd véres lenni a helyzet. Márpedig Kita kedvelte az itteni nyugis helyzetet, ahol észjáték volt a hírszerzés és háború - eddig.

Aztán eltelik 1944 tele, kiképzéssel, miközben csak a rádióban hallgatják Reismannék az ardenneki csatát Őrnagyunk besurrant egyszer Lang Sonba, ahol Madeliene-el randizott, meg Philip-el, meg a tonkini legfőbb francia parancsnokkal, Lemonnier tábornokkal beszélt, aki elmondta hogy a franciák harcra készek, csak fegyverük nincs, és várják az inváziót. Reismann neki is felajánl fegyvereket, de ez szigorúan csak a saját művelete, ez nem a hivatalos álláspont. De azokat a japánok ellen használják. És megkéri őket, tartsák kézben a lang son-i repteret mert hamarosan ki akarja vinni az embereit. Ezt is megígérik, és Philiph áldást adja Johnnyra és nővérére.

Aztán jön az újév, 1945, a Tet ünnep, február vége és Iwo Jima. Március elején megindul az amerikai csapat az egyre depisebb Kitával Lang Son-ba. Itt nagy a meglepetése, Derrieu közli vele, hogy nemrég két francia zászlóaljat elvezényeltek innen, ő nem tudja hová... A japánok meg közben ötszörös túlerőben vannak... Philiph és Madeline meg azt közli, hogy a saját civil ellenállásuk úgy értesült, a japánok átveszik Indokínát erőszakkal, március 10 körül, ma meg 8.-a van... A hírt megosztották a katonákkal is, de csak két tábornok riadóztatott egész Indokínában.. A két lang son-i zászlóaljról Philip sem akar mondani semmit. Reismann rádiózik Kilgore-nak, hogy a franciáknak kérjen segítséget, az alezredes ezt elutasítja egyenlőre. Irány a Citadella ahol a teljes francia vezérkar, a titokban itt lévő Lemonnierrel az élen tanácskozik. A tábornok elmondja Reismannak, hogy nem is a városban lévő Citadella a legerősebb állás, itt főleg kaszárnyák vannak, meg irodák. Hanem a délre lévő Fort Briere, ami egy hegyen épült, beton mellvédekkel, körülötte rizsföldek, a nehézfegyverek amiket kaptak, főleg ide vannak telepítve. Két kis erőd van még nyugatra, a Negrier és a Gallieni. A japánok viszont mindenhol, a folyó északi partján, az út és vasút mentén, egy egységük pedig közvetlen a repülőtérrel szembeni parton van. A franciák még nem rendelnek riadót mert nincs parancsuk erre, sőt a japánok másnapra meghívták Auphelle helytartót és a főtiszteket vacsorára. Nincs mit tenni, Reismannék alszanak, majd másnap reggel francia egyenruhában őrjáratra indulnak, valójában terepszemle, az őrnagy megmutatja Bowrennek, Sawyernek és Wladislavnak a fontos helyeket, utakat, és hogy hol a reptér, ha szét kellene válniuk.

lang_son.jpg

Rádiózás Philiphnek, ha harc lesz Madeliene-el a Fort Briere-be menjenek. Rádió Kilgore-nak, 3 L-5-öst kér, és rá ejtőernyőket is. Meg vadászbiztosítást magának és az árunak, hátha a kapzsisága erősebb Samnek, és megmozgatja kapcsolatait. Az ejtőernyős tervét még embereinek sem fejti ki, elküldi őket a Citadellába, ő meg Gauthier ezredeshez megy, aki tényleg vacsorára megy a japánokhoz, díszruhában.. És a városba már be is vonultak japán katonai alakulatok, csak úgy álldogálnak itt meg ott. Reismann is megy a Citadellába, ahol Lemonnier tábornok és Derrieu őrnagy készültséget rendel el, őket nem hívták vacsorára. Bowrenék átmennek a Brierre-be, de Reismann és Bo Szan annamita ruhában tesznek egy felderítőutat, és azt látják, hogy Auphelle-t Gauthirert, és sok más civilt és katonát épp letartóztatnak a japánok. Köztük van Shidehara is, aki pár szót váltani tud Johnnyval, hogy az ő frakciója vesztett, és szamurájkodás kezdődik megint...

hanoi1945.jpg

Vissza a Citadellába ahol kiderül, országszerte ugyanez megy, franciákat támadnak a japánok. Rádió Kunmingba, Sam elmondja, két L-5öst szerzett már a határ közelében vannak, de a franciáknak nem lesz légitámogatás. Reismann megpróbál még valamit, bevallja Derrieunak hogy ő a Viethminnel dolgozott eddig és talán ők segítenének, ha a háború után kapnának többet saját hazájukból. A francia nem lepődik meg, sejtette, de belemegy a maga részéről. Rádiózás Pac Bo-ba ahol csak Mai fogadja a hívást, gyanúsan közömbösen közli, sem Ho apó, sem Giap, sem Thi nincs itt, fontos ügyeik vannak, adieu Jean.... Johnny kurvadühös lesz, mert a vietek elárulták őt, tudhattak a japán akcióról, és most kivárnak nyilván! Megkezdődik a Citadella ostroma is, a védőknek nincs könnyű dolguk, mert a civil házak közé nem nagyon lőhetnek, a japánok viszont fordítva. Adieu Lemonniernek és Derrieu-nak, irány a Fort Brierre. Itt vannak Bowrenék is, és Madelline Philippel. Kunmingből Sam azt rádiózza hogy nincs légitámogatás, de két L-5 csak egy órányira van már Lang Sontól. Egy szakasz Philip vezetésével elkíséri az amerikaiakat a reptérre. Madeliene nem akarja itt hagyni öccsét és Indokínát, végül azzal veszik rá a csatlakozásra, hogy mint francia ellenálló személyesen jobban tudna Kunmingban érvelni a segítségért. Reptér, már hallani a két kisgépet, ekkor mondja el Reismann mire kellenek az ejtőernyők. Bowren és Bo Szan az egyikbe, Sawyer és Wladislav a másikba, és irány Pac Bo, ugorjanak a viet táborba és akár fegyverrel de vegyék rá Ho-t a segítségre. Az egyik gép meg majd jöjjön vissza az őrnagyért és Madeliene-ért. A nő is meglepődik nem kicsit amikor meghallja milyen ismerősei vannak még itt Johnnynak. Leszállás, beszállás, felszállás, és ekkor a túlparti japán egységek elkezdik lőni a franciákat, Philiph egysége viszonozza, de szét kell váljanak visszavonulóban. Reismann és Madeliene is futnak épp csak azt látják még hogy az egyik L-5-öst lelövik a japánok, a másiknak sikerült...

Nincs idő gyászra, menekülni kell. Előbb csónakon átkelnek a villanegyedbe, ami gyanúsan csendes, a japánok itt már megerőszakolták, legyilkolták a francia civileket. Így Madeliene házában rejtőznek el. Reismann végiggondolja, lehet hogy Sam azért sem intézett a légicsapást, hátha őt megölik közben a japánok, és akkor egy problémával kevesebb? Egész éjjel és délelőtt hallgatják a csatazajt élőben és rádión, a Gallieninek és Negriernek vége, Citadellába már betörtek a japánok, a Fort Brierre keményen tartja magát, délutánra a Citadella elesik. Ekkor jön két annamita fosztogató a házba, akiket nem lőnek le, csak elkergetik őket, és naná hogy azok meg rájuk küldenek három japánt. De felkészültek erre is, Reismann egy M-3-al kettőt lelő, Madeline puskával a harmadikat, ő megsebesül egy szuronytól. Innen menni kell, beöltöznek az annamita ruhákba, és már sötétben elindulnak akármerre. Még épp szemtanúi lesznek ahogy az elesett Fort Brierre Marseillaise-t éneklő túlélőit kivégzik a japánok. Az éjszaka összevissza meneküléssel telik el, egy tűzharcban, Reismann is megsérül. Végül reggel nem tudnak máshová elrejtőzni, mint a kivégzett franciákkal teli árkokba, jön ugyan, késve de egy amerikai légicsapás, és mindenhol máshol veszélyes lenne.

Majd arra térnek magukhoz hogy, Bowren és Bo Szan vietek segítségével viszi el őket egy rejtekhelyre. Szóval Sawyer és Wladislav gépét lőtték le. Az őrmester elmondja, leugrottak Pac Bo-ba, de a vietek semmiképp nem akartak segíteni, hanem vártak két napot.. Rádiózott ugyan Kunmingba is, de ott Kilgore alezredes nagy nehezen válaszolgatott csak, valami árú iránt aggódott jobban. Reismann keserűen nevet ezen, majd azt mondja Samnek, a lelőtt gépen volt az ópium.. Na mindegy, az alezredessel majd végez saját kapzsisága. De Ho Shi Minnel még lenne elszámolni valója, üvöltve kéri rajta számon a tétlenséget. De Ho apó válasza kiütéses, azért nem tudtunk segíteni Lan Sonnak, mert éppen támadás fenyegetett minket, Pac Bo-t francia zászlóaljak közelítették meg. És képzeld Jean, két zászlóalj lang son-i volt... Szóval Philiph mégis elárulta a helyzetüket, épp a legrosszabbkor.

Reismannek erre nincs, nem lehet válasza, őket hamarosan elszállítják a piszkos háborúból Madeliene-el. De búcsúzóul még hosszú küzdelmet jósol Ho apónak és népének.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv francia titkosszolgálat nathanson II vh

A bejegyzés trackback címe:

https://csakugyirkalok.blog.hu/api/trackback/id/tr4212915043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
_https.