HTML

Csak úgy irkálok.....

Egyik téma adja a következőt. Ami tetszik, szólj hozzá, oszt meg! Ami nem tetszik, nos szólj hozzá bátran. Az Előmoderációtól se ijedj meg, nem Cenzúra az. Ellenkezőleg, az okos hozzászólók, értelmes ellen- vélemények, jó viták barátja, és támogatója.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

Meghalsz tengerész! - Battle Cry - A film

2017.09.01. 17:18 Sigismundus

Azt hiszen nem vagyok egyedül, akinek nagy fiatalkori kedvence Leon Uristól a Meghalsz Tengerész ! Pár évvel érettségi előtt ezt olvasni, és elgondolkodni, hogy ezek srácok nem sokkal voltak idősebbek, mégis micsoda helyzetekbe kerültek, milyen felelősséget kellet elviselniük. Most erről a kedvencről írok, de nem a könyvről, hanem a filmről.

Mert a Battle Cry (ez az eredeti címe, Csatakiáltás) könyvben megjelent 1953-ban, és akkora sikere lett hogy hamar, 1955-ben filmre is vitték Hollywoodban. Nem a legnagyobb nevek szerepeltek benne, de többen is a világháború veteránjai voltak.

battle-cry-1955-dvd-van-heflin-aldo-ray-1599-p.jpg

A filmet tudtommal egyszer sem mutatták be magyar TVben, a port.hu következetesen angol háborús filmként tartja nyilván. Én legközelebb egy német TV adón kerültem volna hozzá, vagy 20 éve de nem sikerült megnéznem akkor. Csak mostanában, úgyhogy részletesen innentől kezdődik az ismertető.

A film eléggé pátoszos hangvételű, de nem nézhetetlen mértékben. Végül is, 1955-ben készült, amikor a Nagy Válság gyermekei és a Nagy Háború veteránjai már megállapodott családosok voltak, a világ legerősebb, legjobb lehetőségeket kínáló országában, amit ők építettek, amiért ők harcoltak meg. Ennyi belefér. A sztorija nagyrészt a könyvet követi kisebb változásokkal és kihagyásokkal. A rádiós szakasz sokfelől összeverődött tagjai már a San Diegóba vezető vonaton összekerülnek, így a kiképzőtáboros O'Hearne affér és – sajnos – Milt Norton története kimarad teljesen.

A rádiós szakasz tagjai többnyire maradtak, könyvbeli neveiken és karaktereikben, nem volt olyan keverés mint a P12nél. De ők sem azonos mértékben vannak bemutatva. Főleg Andy Hookans és Danny Forrester van előtérben, és Marion Hodgkiss a könyvmoly. Matrózzsák Brown és Jake Levin kimaradt teljesen, Ski alig jelenik meg, LQ Jones, Fürge Grey, és Pedro Rojas épp hogy meg vannak említve, főleg némán a hátteret adják. Joe Gomez és Ragyogó Világítótorony ellenben több saját jelenetet is kaptak, az utóbbi egy igen érdekes szituációban, amiről majd később írok.

battle-cry-film-images-77756bb3-3ee9-4b74-96f4-bbe6023acf5.jpg

Ski és Susan története, kissé leegyszerűsítve bekerült, ahogy kissé finomítva de Danny és Ellanie sztorija is. Erősen finomítva bekerült Marion, Rae és Gomez története. Milt Nortontól eltekintve Danny szabadságos útja haza és házassága viszont nagyrészt a könyv szerint történt. Ugyancsak könyvhűre sikeredett minden részletével Andy Hookans és Pat Rogers love-storyja is.

rae_marion_1.jpg

A magánélet mellett kiemelten van jelen az ezredélet is. Huxley őrnagy, Nyakigláb, aki apjuk helyett szigorú de igazságos apjuk szintén hiteles. Rajta tartja a szemét fiain Mac őrmester szintén, az idősebb testvér szerepében. Bekerültek a rádiós raj hírhedt gyakorlóüzenetei is, csak finomított formában, a filmben limerickek-ként említik őket, nem trágár versekként. A kiképzés nehézségei, a zászlóalj összerázása és a búcsúzó kocsmatúra még Kaliforniában, majd a hírhedt új-zélandi menetgyakorlat és kényeztetés mind-mind bekerültek. Kimaradt viszont a gyáva Bryce hadnagy, McQuade, Burnside, Paris őrmesterek. És sajnos Kétpisztolyos Shapiro százados is, meg a Fox század hírhedt akciói a Hadsereg és a Haditengerészet raktárai ellen.

mac_huxley_1.jpg

A kedves olvasó innentől már azt hiszem, kezdhet jogosan gyanakodni, hogy fér bele ilyen sok minden a könyvből egy 149 perces filmbe? Nos jogosan gyanakszik, nem fért bele minden.

Kimaradt például a teljes guadalcanali történet. Mindössze egy gyors partraszállás, majd vissza gyaloglás, alatta narrátor meséli hogy milyen tisztogató harcokat kellet vívniuk, Zvonski önfeláldozása is kimaradt, róla csak épp említést tesznek, amikor Andy maláriás rohamában félrebeszél, Új-Zélandra visszatérve. Ez, valamint az ő esküvője viszont jó sok percet kapott, erősen finomítva, alkoholmentesen.

Ugyancsak kimaradt a véres tarawai csata nagy része is. Megint ugyanaz, vonul a zászlóalj fáradtan, narrátor meséli hogy megint csak tartalék voltak, tisztogatók. De - Jake Levin hiányában – Marion halt meg itt a filmben, akit Joe Gomez őszintén de férfiasan gyászolt.

joe_marion_tarawa.jpg

Hawaira visszatérve Huxley őrnagy akciója, hogy lerohanja Snipes tábornokot egy partraszállásért, természetesen bekerült, kellően hősies és bajtársiasan és majdnem szöveghűen.

És elérkeztünk a véres saipani csatához. Végre csatajelenetek is vannak, keményen. Nem volt messze a háború így elég korhű fegyverek voltak mindkét oldalon.

Írtam fentebb Világítótoronyról, hogy komolyabb szerepet kapott mint több fehér társa. Nos ez a szerep nem akármilyen jelenetes. Ma már eléggé közismert, hogy a csendes-óceáni harcokban a tengerészgyalogság navaho rádiósokat is alkalmazott, kódbeszélőket, hogy a lehallgatást lehetetlenné tegye a japán rádiós felderítésnek. Róluk azt mondja a hivatalos, hogy szigorúan titkos volt a program 1968-ig. Nos ehhez képest a filmben közismert tényként utalnak vissza erre. Még a kaliforniai zászlóalj szervezés közben van egy jelenet amikor Világítótorony rádiózik anyanyelvén, a szakasz pedig büszkén mondogatja, de jó hogy Huxley egy egész szakasz navahot tudott szerezni rádiósnak, így hiába fülelnek a japánok. Mac, az őrmester pedig elmeséli nekik, ez nem az őrnagy ötlete, már az előző háborúban is alkalmaztak kommancsokat erre.

lighttower_1.jpg

A saipani csatában pedig konkrétan benne is van a jelenet ahogy Világítótorony és egy másik- a könyvben nem szereplő – társa, Őrült Ló navahoul kommunikál, egy japán pedig döbbenten hallgatja őket .. Na most akkor hogy is van ez a titkosság, meg misztikum, ha egy 1955-ös filmbe ez így konkrétan bekerült?

japan_saipan_1.jpg

Szóval, a saipani csata végre csata volt. De itt van a legnagyobb eltérés a könyvtől. Nincs a véres partraszállás, nincsen a kemény első napi harc sem, majd a rettenetes várakozás éjjel a japánok ellentámadására. Harcolva törnek előre a tengerészgyalogosok, már a sziget belsejében járnak amikor Huxley őrnagyot halálos lövés éri. És az ő halála lesz az a katalizátor - a könyvben már Nyakigláb halála után Max Shapiro halála – ami kiváltja fiai őrjöngő dühét, és mindent szétzúzó rohamát a japánok ellen. Azért hullanak a tengerészgyalogosok itt bőven, nem csak labancok halnak meg ebben a csatában. Meghal valahol Pedro, megsérül Andy, lövés éri Dannyt - Kathy Baltimorban sikoltva ébred - nincs kímélet, de van némi pátosz. A szakasz viszont életben marad, Joe Gomez lesz az aki megsüketült, nem az ingyán. Andy viszont ugyanúgy elveszíti egyik lábát, ugyanúgy bedepizik, majd megtér Pathez és kisfiához a farmra. És életben marad Danny is, akit Mac kísér a keleti partra, aggódó feleségéhez és családjához.

Hát, ennyi a filmismertető. Nem a világ legnagyobb háborús filmje, már csak a csatajelenetek hiánya miatt sem. De azt hiszem fiatalkori kedvenc olvasmányunk előtt tisztelegve megéri megnézni aki teheti, szerezze meg.

huxley_mac_1.jpg

– Főnök, nem hagyom itt! – Vissza a helyére, tengerészgyalogos ….–

 

Ha tetszett, oszd meg, köszönöm.

Szólj hozzá!

Címkék: film könyv nosztalgia leon uris II vh

A bejegyzés trackback címe:

https://csakugyirkalok.blog.hu/api/trackback/id/tr9312758038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
_https.